Dr. HORÁNYI MÁTYÁS
1928-1995




Egyetemi tanulmányait az Eötvös Kollégiumban, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte.

1950-ben angol-francia-olasz szakos tanári diplomával a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán kezdett dolgozni. tudományos kutatásait a színház- és drámatörténet, valamint az olasz irodalom területén végezte, a commedia dell’arte-ról írott első tanulmánya (1955) jó fogadtatásra talált.

1958-tól a MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, valamint az ELTE-n olasz és spanyol nyelvű előadásokat tartott.

1959-ben jelent meg első jelentős könyve az Akadémia Kiadónál, magyar, német és angol nyelven Eszterházy vigasságok címmel. A mű a mai napig alapvető színháztörténeti tanulmány, ami először adott átfogó képet Haydn mintegy három évtizedes magyarországi karmesteri tevékenységéről és az Esterházy udvar színházi életéről. Számos, addig ismeretlen eredeti díszlettervet sikerült felkutatnia, amelyekkel könyvét illusztrálta. A műnek külföldön is nagy sikere volt, Londonban és Philadelphiában is megjelent (1962).

1962-től a Spanyol Tanszéki Szakcsoport, majd 1969-tól haláláig az időközben önállóvá vált Spanyol Tanszék vezetője volt. 1980-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.

A hatvanas évektől kezdve publikációiban főleg a spanyol nyelvű irodalmakkal foglalkozott, elsősorban a spanyol lírával. Kandidátusi disszertációjának témája (1972) Antonio Machado költészete. A tanulmány könyv formában spanyol nyelven Las dos Soledades de Antonio Machado címmel az Akadémia Kiadónál kétszer is megjelent (1975, 1977).

A hetvenes évek végén többször járt Latin-Amerikában, a límai San Marcos Egyetemen díszdoktorrá avatták. Több tanulmányt, cikket, antológiát készített a perui és chilei költészetről, de fő kutatási területe továbbra is a modern spanyol líra és a barokk színház maradt. Száznál több publikációja jelent meg, monográfiák, tankönyvek, antológiák, tanulmányok, cikkek, hazai és külföldi kiadóknál, illetve folyóiratokban.

Három jelentős nemzetközi irodalmi kongresszust rendezett Budapesten (1976, 1978, 1981), melyeknek elnöke volt és aktáit is kiadta.

Szerkesztője volt a Nemzetközi Dante Kongresszus aktáinak (1966) és tizenöt éven keresztül a Modern Filológiai Füzetek 40 kötetének. Több mint egy évtizeden át a Filológiai Közlöny főszerkesztője volt.

Tanszékvezetői elfoglaltsága mellett alelnöke volt az Ibér-amerikai Irodalom Nemzetközi Intézetének, vezetőségi tagja a Nemzetközi Hispaniszta Szövetségnek és alelnöke a Spanyoltanárok Európai Szövetségének, valamint a Modern Filológiai Társaságnak.

Személyes barátság fűzte több kiemelkedő kortárs spanyol és latin-amerikai írókhoz és költőkhöz, mint Juan Benet, Francisco Umbral, Ana María Matute, Pablo Neruda, Fayad Jamís, Juan Carlos Onetti.

Fáradhatatlanul gazdagította a tanszéki könyvtár állományát, jelentős szerepet játszott a spanyol nyelv és kultúra magyarországi terjesztésében, aktívan közreműködött a magyar-spanyol kulturális munkatervek kidolgozásában és részt vett János Károly király és felesége Zsófia királyné tiszteletére adott díszvacsorán a Parlament Vadász Termében 1987-ben.

A budapesti Cervanes Intézet megnyitását már nem élhette meg, de az ünnepélyes megnyitón a Las dos Soledades de Antonio Machado c. könyvét az akkor még trónörökös Fülöp herceg és felesége Letizia hercegné örömmel fogadták.